Az előző posztban írtam egy ajánlót az Időhöz, amelyben igyekeztem spoilermentesen fogalmazni, mélyebb filóba így nem tudtam belemenni, úgyhogy alábbi eszmefuttatásban ezt pótolnám, de a poszt tovább olvasása előtt még egyszer szeretném felhívni a figyelmet, hogy a következő írás : SPOILERES.

Az Idő erejét az alapötletén kívül - miszerint egy nap alatt öregszik valaki egy életet - néhány karakter alapkrízise adja. Egyrészt középpontban ott van a főszereplő anya és apa a két gyermekkel, akik épp párkapcsolati krízisben vannak (válás előtt állnak és házasságtörés is bonyolítja a helyzetet) illetve, mint azt később megtudjuk, az anya egy komoly daganatos betegséggel is küzd, amelyről a gyerekek mit sem sejtenek.

Másrészt ott van még egy család: karrierista, sebész apa, a saját önigazolását a szépségben kereső valószínűleg főállású anya, az apa édesanyja, akiről talán érzelmileg még nem igazán vált le a fia( ezt nem tudjuk meg pontosan, csak következtetem), illetve egy kislány. (Rajtuk kívül még voltak karakterek, de engem nem igazán érdekeltek) Számomra az utóbbi család férfi és nő tagja volt érdekes, úgyhogy a posztban csak velük foglalkozom, és a film lezárásával. 

Az orvos számomra az ötvenes éveikben járó sebészek  archeotipusát jelenítette meg. Tökéletesen tudatában van a saját (vélt) mindenhatóságának, erős kötelességtudattal rendelkezik, komoly presztízsű, nagy felelősséggel járó munkát végez,  mindig minden körülmények között uralni akarja a helyzetet. Tök jó húzás volt Shyamalan részéről ez a karakter. Látni, hogy ahogy telik az idő, hogyan lesz egyre bizonytalanabb és hogy omlik össze az alatt, hogy nem tudja irányítani a történéseket elég megrázó. Persze van egy kis csavar is, mert kiderül, hogy pszichés megbetegedéssel is küzd a jó doktor, de simán el tudom képzelni, hogy enélkül is ütött volna a karakter és hasonló sorsra jut, mint amire jutott a filmben.

Az jutott még eszembe erről a fószerről, hogy milyen sokan küzdenek manapság azzal, hogy a saját karrierjük, pozíciójuk, befolyásuk alapján állítanak fel magukról egy hamis képet és gondolják magukat legyőzhetetlennek, pótolhatatlannak, tévedhetetlennek és milyen gyakran szembesíti őket az élet azzal, hogy a látszat ellenére mégis csak mennyire törékeny és tehetetlen emberek, akik mégsem tudják annyira uralni a pillanatot, mint amennyire azt gondolták magukról. Az is felmerült bennem, hogy vajon megéri - e egy ilyen életutat választani, amiben a karrier, a hatalom, a befolyás a központi elem és megéri - e legvégül mindent beáldozni ennek, vagy hiába van meg mindez, mégsem lesz mosollyal meghalás ahogy azt Csernus doktor mondogatja? 

A másik ilyen érdekes karakter a doki felesége volt. Látszólag benne van a tutiban: szép arcú, jó testű nő, gyönyörű gyerekkel, gazdag, sármos férjjel. Mindene megvan, mégis csupa görcs és megfelelési kényszer. Vajon miért? A parton, ahogy öregszik egyre szembetűnőbb lesz a valódi karaktere: bizonytalan, a szépségben lát minden erőt, enélkül a fegyver nélkül tehetetlen, magát sem tudja elviselni, képtelen emberek közé menni, ha nem gyönyörű. Érdekes párhuzam a mai kor emberével, aki kézzel lábbal próbálja megállítani az öregedést és idős korában is úgy akar kinézni, mint egy 25 éves, miközben a nagy harcban eltorzul testileg és lelkileg is, ráadásul hiába, mert nem éri el a célját, önmaga paródiája lesz.

De van itt egy még nagyobb tragédia is, a halálos ágy közelében az is kiderül, hogy ez a sármos, jóképű befolyásos orvos mégsem a hölgy életének legnagyobb szerelme, így azon kesereg, hogy bárcsak a ronda, szegény korábbi szerelmét választotta volna , aki ugyan a világ szemében szart se ért, és ő sem tudja mit szeretett benne, de az utolsó percekben mégis utána kesereg. Fontos kérdés ez is, hogy az élet vége felé, vajon a szívből vagy az észből meghozott döntések tűnnek majd jó döntésnek? Vagy az is lehet, hogy igazából tök mindegy, és mindenkinek végül az fog hiányozni, amit nem kapott meg? 

A film lezárása is nagyon kor aktuális. Kiderül, hogy a partot, ahol felgyorsul az idő egy gyógyszercég használja arra, hogy évek helyett egy nap alatt tudjon tesztelni gyógyszereket. Ezért csábít beteg embereket luxusnyaralásra és navigálja el őket az elhagyatott part felé. Pusztán a profitért, amit persze azzal magyaráz magának, hogy kevesek halálával sokakat lehet megmenteni.. Ez is egyébként egy nagyon jó kérdés, tényleg ilyenek lennének a gyógyszercégek? Vagy ez alaptalan összeesküvés elmélet? Az igazság félúton keresendő, vagy naívak vagyunk, ha azt gondoljuk, hogy nem képes egy nagy cég ennyire szélsőséges manőverre a profitért? 

Szóval sok mindenen lehet elfilózgatni az Idő kapcsán. Én a fentieken filóztam. 

 ---

képek forrása: www.google.com